4+1 kávés szakszó, amit ismerned kell, ha egy baristával jóban akarsz lenni
Persze ez csak vicc. A barista dolga, hogy képben legyen, a tiéd pedig a pult másik oldalán csak annyi, hogy élvezd a kávét, amit készít neked. De ha mégis érdekel, hogy a gyakran ismételgetett szakszavak mögött mi rejlik, akkor íme egy kis magyarázat!
Crema
Kezdjük a legegyszerűbbel, ezzel talán nem is mondunk újdonságot, de azért mégis jó tisztázni, miről beszélünk, amikor szóba kerül a crema. (Már pedig szóba kerül, ez szinte biztosra vehető!)
A kávézás történetében a crema felfedezése hozta meg a nagy áttörést: kísérletek bizonyítják, hogy a frissen készült eszpresszó aromái percenként feleződnek, ebből következik tehát, hogy a tetején képződő krém jelentősége igen nagy. Fogyasztói oldalról ez az eszpresszó minőségi garanciája. De a kávé oldaláról nézve is fontos: „lefedi” a kávét, egyfajta aromazáróként működik.
Honnan ismered fel a jó crema-t? Színe mogyoróbarna, világosabb vagy sötétebb árnyalatokkal, attól függően, hogy milyen arányban tartalmaz arabika és robuszta összetevőket. Állaga egybefüggő, 2-4 mm vastag. Krémes, de nem darabos. Hosszan kitart, kevergetés után sem tűnik el.
Blend és single origin kávék
Ezt is gyakran fogod hallani vagy épp a napi kínálatban olvasni, ha betévedsz egy újhullámos kávézóba.
Az átlag kávéfogyasztó konzervatív, a megszokott ízeket keresi. Ám a kávétermés éppúgy évjárat függő, mint a bor, így a nyers kávé minősége szüretről szüretre változik. A blend többféle nyers kávéból áll össze. A keverékkialakító mester feladata, hogy a fogyasztó a külső tényezőkből adódó változásokat ne, vagy csak alig érezze ki kedvenc kávéjából. Ha például egy-egy összetevő kiesik, a jó mester pótolni tudja azt, hiszen folyamatosan több tucat ültetvény kávéját pörköli, teszteli, kóstolja.
Ehhez képest mindössze néhány éve jelent meg mint új trend, a single origin és single estate, vagyis területszelektált kávé. Míg egy blend összetevői nagyjából a világ bármely tájáról származhatnak, addig a single origin kávék összetevői származhatnak egyetlen gazdaságból (single estate), ugyanazon a termőterületen több gazdaságból (ez a leggyakoribb), vagy egy országon belül több gazdaságból.
Letisztázás
Ha ezt hallod, biztosra veheted, hogy nem arra gondolunk: tisztázzuk, ki mit szeretne inni. 🙂 A kávéőrleményt a kosárban (lásd a képen) egyenletesen el kell oszlatni a jó kivonatolás érdekében. Még pontosabban a tisztázás a kávéágy felső szintjeinek újrarendezését, a fölösleges őrlemény eltávolítását, a felület lesimítását jelenti. A gyakorlatban ez nem olyan egyszerű, mint a vendég hiszi: a tisztázásra számos különböző módszer és technika létezik, melyek tökéletesen csak sok-sok gyakorlással sajátíthatók el.
Kivonatolás
Aki egyszer összeül egy baristával kávéról és kávégépekről beszélgetni, az bizonyára többször is találkozik majd ezzel a kifejezéssel, és jó eséllyel gyorsan rájön, hogy a kivonatolás természetesen maga a kávékészítés, hétköznapi nyelven szólva az a folyamat, amikor a kávéőrleményen átfolyik a víz, lecsorog a kávé.
Naked
Nagyon gyakran felmerülő kérdés: mi az a naked portafilter?
A portafilter az a szűrőkar, amibe a kávéőrlemény kerül. Általános esetben ez a kar egy csőrszerű kimeneti nyílásban végződik, a naked – vagyis meztelen, esetleg fenék nélküli – szűrőkar esetén azonban az eszköz alja teljesen hiányzik, és jól látható, ahogy a szűrőn átfolyik a kávé.
Miért fontos ez? A naked portafilter nem csak látványos, de kiválóan alkalmas arra is, hogy a barista ellenőrizze magát: sikerült-e megfelelően tömöríteni az őrleményt. Ha igen, a kivonatolás során a kávé középen, egyetlen összefüggő sugárban csorog le. Ha nem, az egészen nagy katasztrófákat is eredményezhet, például, hogy szanaszét spriccel a kávé.
Egyre inkább érdekel a barista lét? Részt vennél egy képzésen, hogy többet megtudj a professzionális kávékészítésről?