Sokszor találkozunk a kitelepüléseinken olyan kezdő kávérajongókkal, akik kissé szégyenlősen téblábolnak a pult előtt, mert nem tudják, mit is válasszanak, mi fog ízleni nekik, nem ismerik az alapvető kifejezéseket, vagy hogy egyes kávéfajták között mi a különbség. Most ebben segítünk egy kicsit, hogy legközelebb magabiztosan bökhessetek rá a számotokra tökéletes kávéra.

---

Ha te már otthonosan mozogsz ebben a témában és pontosan tudod, mit fogyasztasz szívesen, akkor neked inkább érdekességképpen ezt a cikket ajánlom: Ki valójában a barista?

---

Világos vagy sötét pörkölés?

Manapság szinte maximálisan irányítható a pörkölés folyamata és könnyedén tudjuk befolyásolni a savas, édes, keserű ízek harmóniáját, egymáshoz való viszonyát, dominanciáját.

A világos pörkölésű kávékat rövidebb ideig pörkölik, így a kávészemek világosbarnák. Ezek íze általában savas, de már megjelenik egy kesernyésebb árnyalat. Jól kiérződik belőlük az enyhén citrusos, gyümölcsös aroma.

A sötét pörkölésű kávészem színe mélybarna, felszínén kicsapódik az olaj. Ez kiváló pörkölési mód jó minőségű arabika-robuszta keverékekhez. Jó krémképződés, finom aromák jellemzik, és testesebb, erősebb, karakteresebb íz. Erősnek érezzük, de valójában kevesebb benne a koffein, mint a világosabb pörkölésű kávékban.

Arabika vagy robuszta?

Még mindig erősen tartja magát az a tévhit, hogy a robuszta gyengébb minőséget képvisel, mint az arabika kávék, ám valójában ma már tudjuk, hogy a robuszta kevésbé kifinomult ízvilága annak köszönhető, hogy mire felfedezte a világ, addigra a jó termőföldeket mind elfoglalták az arabika fajták, lehetőséget sem adva más fajtákkal való kísérletezésre.

A robuszta elnevezése ellenálló képességére utal. Mivel ez a fajta kevésbé érzékeny a környezetre, ezért jóval olcsóbban előállítható. Kevesebb cukrot tartalmaz, íze kesernyésebb, fanyarabb, koffeintartalma viszont magasabb, mint az arabikáé. Az arabika kávé költséges termesztése ellenére mégis a világ kávétermelésének háromnegyedét teszi ki a fentebb már említett okok miatt. Magasabb minőségű, aromában, ízjegyekben gazdag, édesebb fajta.

Eszpresszó vagy drip?

Az eszpresszó a legtöbb kávés ital alapja. 18-25 másodpercig tartó nagy nyomással készül, finomra őrölt kávéból, és tömör, mogyoróbarna krém van a tetején. Ehhez képest a drip alapja durvábbra őrölt kávé, hideg vagy forró vízzel egyaránt készíthető, és ebben az esetben nem alkalmazunk nyomást, helyette hosszabb időt hagyva, egy filteren át csepeg le az ital. Kevésbé sűrű, ugyanakkor a közhiedelemmel ellentétben koffeintartalma általában magasabb, mint az eszpresszóé, mivel hosszabb ideig tart a kioldódás.

Cappuccino vagy latte?

Kicsit olyan ez, mint amikor a különféle fröccsök arányairól vitatkozunk. Eredetileg mindkettő, a cappuccino és a latte is klasszikus reggeli ital volt, hiszen egy tejes kávé kellemesebb az üres gyomornak, mint egy savas shot. Ma már a világ nagy részén napszaktól függetlenül fogyasztják mindkettőt és igen népszerűek a kávéfogyasztó népesség körében. Míg a cappuccino 1/3 rész eszpresszóból és 2/3 rész forró, habosított tejből áll, a caffé latte készítésekor eszpresszó alapra meleg vagy hideg tejet öntünk. Utóbbi minden más kávétípusnál több tejet tartalmaz, ezért az íze nagyon lágy.

Többet is megtudnál a kávéról? Esetleg komoly ambícióid vannak, hogy profi barista légy?

Jelentkezz képzésünkre és bevezetünk a kávé sokszínű, izgalmas világába!